A felhő ma már szinte megkerülhetetlen, hiszen az adatok tárolásának, illetve az erőforrások használatának olyan módjáról van szó, ami a távoli hozzáférésnek, valamint az egyszerű bővíthetőségnek köszönhetően hatalmas potenciált rejt. A kérdés azonban mind gyakrabban vetődik fel: a vállalkozás a magánfelhőt, vagy pedig a nyilvános felhőszolgáltatást válassza?

Az ár és a biztonság dönt

Amikor meg kell hozni a nagy döntést a két lehetőség között, két fontos szempont dominál: az egyik az ár, vagyis az, hogy mennyibe kerül a magánfelhő létrehozása és integrálása a cég saját rendszerébe. A másik lényeges szempont a biztonság, hiszen olyan érzékeny, üzleti titkot képező adatokról van szó egy cég esetén, amiket senki nem szeretne illetéktelen kezekben tudni.

Mivel a felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy a vállalkozások vezetői tartanak a nyilvános felhőszolgáltatásoktól, sőt, általában véve a felhőtől, ezért a biztonság kérdése – gyakran egyébként teljesen indokolatlanul – a magánfelhő felé billenti a serpenyő mérlegét. Vagyis gyakran még akkor is ezt a megoldást választják a cégek, ha a vállalkozás méretei, vagy a piaci helyzete ezt a legkevésbé sem indokolja.

Egyelőre nincs nagy kereslet a felhőre

Magyarországon egyelőre csak kevesen veszik igénybe a felhőszolgáltatásokat. Egy nemrégen készült felmérésből az derült ki, hogy az elmozdulás leginkább a hosting területét, illetve a saját szerverek úgynevezett adatközpontokban való elhelyezését érinti.

Persze, a hazai viszonyokat figyelembe véve már a saját szerver üzemeltetéséről történő lemondás is nagy előrelépésnek tekinthető, de még messze vagyunk attól, hogy a felhő valóban elterjedt legyen nálunk is. Igaz, ha kis mértékben is, de azért hazánkban is nő az érdeklődés a felhő iránt a vállalkozások körében.

Mi az a magánfelhő?

Mielőtt kitérnénk arra, hogy kinek ajánlott a magánfelhő, és hogy milyen előnyei és hátrányai vannak, érdemes tisztázni, hogy mi az a magánfelhő. Itt ugyanis gyakran keverednek a fogalmak – a magánfelhő nem egyenlő a virtualizációval.

A kettő közötti lényeges különbség, hogy míg egy virtuális szerver estén ugyanúgy szükség van emberi beavatkozásra, mint a fizikai szerverek esetén, addig a felhőben – legyen az magán vagy nyilvános – a különféle folyamatok automatikusak, azaz szoftverek által irányítottak.

A felhőszolgáltatások igénybevételekor ezen felül az ügyfél gyakorlatilag „kiszolgálja magát”, azaz egy webes felületen kedvére válogathat az ott megtalálható különféle szolgáltatások között. A privát felhő működtethető házon belül, de egy harmadik fél is üzemeltetheti, és ugyanez igaz a hostokra is, amik szintén lehetnek a vállalton belül, de akár azon kívül is.

A magánfelhőről elmondható továbbá, hogy sokkal biztonságosabb, mint a nyilvános felhő, ugyanis a cég adatai a saját tűzfalán belül találhatóak, ami sokak számára lehet megnyugtató.

A magánfelhő előnyei

A magánfelhő legnagyobb előnye mindenképpen a biztonság, hiszen a vállalat adatai nem keverednek a nyilvános felhőt használók adataival, azoktól teljesen elkülönülve találhatóak. Arra persze oda kell figyelni minden esetben, hogy amennyiben a privát felhőt egy partnercégnél helyezzük el, ott tényleg el legyen szeparálva más cégek adataitól, illetve a nyilvános felhőt igénybe vevőktől is.

A magánfelhő további előnye, hogy a használatával nincs szükség a hagyományos IT infrastruktúra bővítésére, hiszen az erőforrások egy részét a felhő biztosítja a cég számára. Ez egyrészt óriási rugalmasságot jelent, hiszen az erőforrások nagysága folyamatosan az aktuális igényekhez igazítható, másrészt jóval olcsóbb is, hiszen a vállalkozásnak nincs szüksége extra beruházásra a kapacitás növeléséhez.

Kinek ajánlott a privát felhő?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások elsősorban a nyilvános felhőt választják. Számukra ez egy racionális döntés, hiszen a felhő nyújtotta előnyöket így is megkapják, csakúgy, mint egy kezdő vállalkozás – startup cég – számára, ami nem rendelkezik semmilyen informatikai infrastruktúrával.

A privát felhőt inkább a nagyobb cégek, elsősorban a pénzintézetek részesítik előnyben, az ő esetükben ugyanis valóban érzékeny adatokról van szó, amit mindenképpen igyekeznek a legnagyobb biztonságban tudni. Az is megfigyelhető továbbá, hogy a hosszabb ideje regnáló cégek előszeretettel döntenek a hibrid – azaz a nyilvános és a magánfelhőt ötvöző – megoldások mellett.

És hogy mégis kinek ajánlott a privát felhő? Azoknak, akiknek megéri az erre történő átállás, hangozhat a tömör válasz. Ezt eldönteni azonban nem egy egyszerű feladat, éppen ezért alaposan utána kell számolni, hogy érdemes-e belevágni.

Természetesen akadnak olyan körülmények, amik eldönthetik a kérdést a vállalat helyett. Például az, ha az IT infrastruktúrát egyébként is bővíteni kellene, ebben az esetben ugyanis már érdemes a magánfelhő lehetőségét megfontolni, hiszen ezzel együtt a költségek csökkentése is megvalósítható, és sokkal hatékonyabbá és rugalmasabbá tehető az egész informatikai rendszer.

Mennyibe kerül a felhőre történő átállás?

Azt a kérdést, hogy mennyibe kerül a privát felhő, szinte lehetetlen megválaszolni. Általánosságban legalábbis. Ugyanis minden vállalkozás más és más, más a kiindulási alap, és más a cél, amit a vállalat el szeretne érni a felhővel, ezért a felhőre történő átállás minden esetben pontos tervezést és számításokat igényel.

Nem mindegy például, hogy a privát felhőt egy saját szerveren, vagy vállalati NAS (Network Attached Storage, vagyis hálózatra kötött adattároló) használatával alakítja-e ki az adott cég, ekkor ugyanis szükség lehet egy nagyobb beruházásra, míg ha egy szolgáltatónál veszi azt meg, a költségek sem rúgnak majd olyan magasra.

A hardver mellett ugyanakkor a szoftverekről sem szabad megfeledkezni, amik a privát felhőre történő átálláshoz szükségesek lehetnek, vagyis jól látható, hogy a pontos költségek meghatározása igen összetett feladat, amihez mindenképpen szakember segítségére lesz szükség.

A megtérülési számítások, és az egyéb elemzések birtokában már viszonylag könnyen eldönthető, hogy érdemes-e a cégnek a privát felhőre történő váltás, de előre nem látott kockázatok és buktatók még így is felmerülhetnek.

A privát felhő hátrányai

Ha a hátrányok kerülnek szóba, akkor ketté kell választanunk a privát felhőt aszerint, hogy egy külső cégnél található a magánfelhő, vagy az adott vállalkozás kapuin belül saját tárhelyen.

Az utóbbi esetben ugyanis egyáltalán nincs garancia a beruházás megtérülésére, hiszen ekkor a rendszer karbantartásának és üzemeltetésének teljes költsége a vállalkozást terheli, így pedig előfordulhat, hogy már nem éri meg a privát felhőre történő váltás.

Az átállásra történő felkészülés hiánya ugyancsak okozhat problémákat a cégek életében, többek között adatvesztést, a rendszerek leállását, de az is gondokat okozhat, ha az alkalmazottakat nem készítik fel a felhő használatára. Hiszen a felhő akkor tölti be maximálisan a funkcióját, ha a cégen belül kihasználják mindazokat az előnyöket, amiket a rendszer nyújt a távoli munkavégzés, vagy éppen a naprakész információkhoz való hozzájutás területén.

Akár a privát, akár a nyilvános felhőt választják a cégek, az szinte biztos, hogy minden vállalatnak érdemes az átállást megfontolnia abban az esetben, ha nagyobb rugalmasságot, az informatikai források iránti igényeik folyamatos követését, és minél jobb költséghatékonyságot szeretnének elérni.